Elgondolkodtatok már rajta valaha is, hogy milyen videojátékokból készülhetne király filmes vagy sorozatos változat? Amikor a konzolos és PC-s játékok egyre szervesebb részét kezdik képezni a popkultúrának, és maga Ella Purnell szíveket hódít meg a Fallout sorozat főszereplőjeként, egyre többször tesszük fel magunknak a kérdést, hogy mi magunk mely kedvenc játékunk, vagy játéksorozatunk alapján látnánk szívesen egy filmet, vagy egy sorozatot. Olyan alkotásokkal lettünk gazdagabbak ezen a téren az elmúlt években, mint a netflixes Castlevania, a Dungeons & Dragons: Betyárbecsület, a Sonic, a sündisznó, az Arcane, az HBO-s The Last of Us vagy a már említett Fallout, és a jövőben bőven lesznek még effajta projektek, ezek kapcsán a szerkesztőségünkben is többször előkerült a téma, hogy milyen a jó adaptáció, és milyen a jó alapanyag (maradjunk annyiban, hogy nem olyan, mint például a 2024-ben bemutatott Borderlands).
Legyen egy jó cselekmény, amit egy az egyben filmre/sorozatra átírunk, avagy egy gazdag világ, amiben történetek tucatjait is elmesélhetik a vásznakon vagy képernyőkön? Kicsit a Minecraft film premierjére is készülve, ebben a cikkben minden szerkesztő kiválasztotta, hogy ő maga miből látna filmet, illetve sorozatot leginkább, amely döntést alább meg is indokolták.
To the Moon
A kanadai Freebird Games 2011-ben jelentkezett egy RPG Makerrel készített interaktív történettel, amelynek nosztalgikus grafikája elsőre sokakat elriaszthat, azonban aki törölte a játékot, az egy érzelmes és különleges utazástól fosztotta meg magát. A To The Moon játékmenetében ugyanis egy olyan világban járunk, ahol az embereknek haláluk előtt lehetőségük van igénybe venni a Sigmund Corp. szürreális szolgáltatását, miszerint a kellemetlen emlékeket kellemesekre cserélik, a megtörtént tragédiákat meg nem történtekké teszik, így mikor az ügyfeleknél lepereg életük filmje, akkor az olyan mozi lesz, amelyre vágytak. A vállalat két munkatársa, az egymással élcelődő Dr. Eva Rosalene és Dr. Neil Watts azonban nem akármilyen feladatot kapnak: egy idős férfi, Johnny memóriáját kell feltárniuk, hogy a puzzle-darabkákat összerakva teljesíthessék az álmát: eljutni a Holdra, csakhogy a képletben szerepel egy lány is. A Kan Gao által írt, dizájnolt és komponált alkotás
nem csupán mókás és szívbemarkoló pillanatokat tartogat számunkra, de alaposan el is gondolkodtat arról, hogy merre halad az életünk.
Mindez pedig remek alapot szolgáltathatna egy egész estés filmhez, egy dramedy-kben járatos rendező ki tudna hozni belőle valami maradandót.
Manhunt
A Rockstar a GTA és a Red Dead Redemption mellett efféle szélsőséges és vitatott címeknek is életet adott anno. A 2003-as játékban egy James Earl Cash nevű elítéltet irányítunk, akit épp a kivégzésére visznek. A méreginjekció után azonban mégis felébred, s mint megtudjuk, mindez egy gondosan felépített terv része. Egy nagy médiamogul ugyanis valóságshow-t szervez, aminek mi vagyunk a főszereplői. A lényeg, hogy a ránk vadászó őrülteket az árnyék sötétjéből, minél kegyetlenebb módon levadásszuk. Brutalitása miatt a Manhunt anno rengeteg vitát szült, több országban is betiltották, ez azonban csak növelte a népszerűségét. A játék alapvetően egy lopakodós túlélő-horror, s amikor tinédzserként játszottam vele, felötlött bennem, hogy ebből bizony remek alapanyag lehetne egy filmhez. Az öncélú erőszakot a tartalom javára lehetne fordítani, a komor, sötét atmoszféra és a dark ambient zene pedig a néző bőre alá kúszva gondoskodna a nyomasztó élményről.
Ami miatt mégis igazán működőképes lehetne a Manhunt filmként, az a sorok közt megbúvó, erőteljes fricska.
A valóságshow-s köntös remek görbe tükröt állítana a modern társadalom elkorcsosult igényeinek és normáinak, ugyanakkor médiakritikaként is pazarul működne. Nem lenne könnyű megtalálni az ideális arányokat, de a potenciál kétségtelenül ott van az alapanyagban és nagyon szívesen megnézném, hogy mit hoznak ki belőle.
Deus Ex
A Deus Ex első látásra egy jól ismert cyberpunk világra emlékeztet, de kicsit elmélyedve benne hamar rájövünk, hogy sokkal érdekesebb és mélyebb jövőkép ez, mint a zsáner egykaptafára épült darabjai. Az ezredforduló kapujában fogant első Deus Ex játékban a kor népszerű összeesküvés-elméleteit gyúrták össze, nem maradtak ki belőle szabadkőművesek, az 51-es körzet, az UFO csészealjak és az egyforma napszemüveget és öltönyt viselő titokzatos kormányügynökök sem. Folyamatos küzdelem a háttérhatalmakkal a mélyre temetett titkok felfedéséért, mindezt olyan témakörökben való elmélyüléssel, mint az ember és a hatalom viszonya, a mechanikusan-genetikailag feljavított egyén, a szuperember hatása a társadalomra, és még meg sem említettem a tengernyi vallási párhuzamot.
Ezekből a nevetséges és szörnyen komoly elemekből áll össze a Deus Ex kiforrott világa, ami bőséges táptalaj jó pár filmnek és sorozatnak egyaránt.
BioShock
Anno egy Eredet kritika kapcsán találkoztam az “intelligens blockbuster” fogalmával, melynek képviselői sajnos egyre kisebb mértékben képviseltetik magukat a mozivásznon. Persze egy-egy Nolan vagy Villeneuve alkotásban még így is bízhatunk, mindazonáltal még bőven lenne igény hasonló filmekre. Épp ezért esett a választásom a BioShock szériára, legyen szó akár a mélytengeri Rapture-ről, akár a felhők feletti Columbiáról, melyek látványvilágai már önmagukban ordítanak a nagyvászonért. Jack vagy Booker DeWitt bőrébe bújva megismerhetnénk egy-egy teljesen eltérő, politikai vagy vallási ideológián alapuló utópiát, ahol ráadásul egyszerre kaphatnánk mély karakterdrámákat, emlékezetes antagonistákat Andrew Ryan és Zachary Comstock személyében, valamint agyzsibbasztó plot twisteket egyaránt. No persze a széria szellemiségét egy teljesen új történetben is életre lehetne kelteni,
hisz mint azt már jól tudjuk: mindig van egy ember, mindig van egy város, mindig van egy világítótorony…
A BioShock széria darabjai történetmesélési szempontból kimagasló hírnökei a XXI. század videojátékos felhozatalának. Ken Levine életművét egy ideig úgy tűnt, Gore (nem én, hanem a Verbinski) elhozza a filmvászonra, ám ez sajnos végül meghiúsult. Jelenleg Francis Lawrence dolgozik egy élőszereplős filmen, de a Netflix számára. Hollywood, megtennéd kérlek, hogy még ebben az emberöltőben leszállítasz nekünk egy BioShock filmet?
Shadows of the Damned
Hegedűs Attila
Ha Goichi Suda – vagy stílusos becenevén szólítva Suda51 – előáll egy újabb alkotással, akkor az a videojátékok szerelmeseinek már-már eseményszámba megy. Az általa alapított Grasshopper Manufacture sorra gyártotta a legfurcsább, legbizarrabb és legnyugtalanítóbb címeket, úgymint a No More Heroes-t, a Killer7-t, a Killer is Deadet vagy éppen személyes kedvencemet, a Shadows of the Damnedet. Sajnos a PC-s kollégák eddig kimaradtak ebből az utóbbi gyöngyszemből, hiszen eredetileg Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra jelent meg, de idén jön a Hella Remastered PC-re, PS4-re, PS5-re, Xbox One-ra és Xbox Series X/S-re, szóval ha lesz rá lehetőségetek, akkor mindenképpen próbáljátok ki ezt a felejthetetlen pokoljárást. A történet szerint főhősünk, a démonvadász Garcia “F*cking” Hotspur (így szereti, ha szólítják) holtan találja barátnőjét, Paulát. Ám ha a gyász nem lenne elég, a Démonok Ura, Fleming elrabolja Paula lelkét, Garciának pedig nincs más választása, utána ered a pokol legmélyebb bugyrába. Nem könnyű eset a Shadows of the Damned – maguk a fejlesztők is pszichológiai akció-thrillerként definiálták
ám ha szeretjük az elvont, groteszk stílusú játékokat, amiben a főhős legjobb barátja a beszélő fegyvere, Johnson, akkor egy felejthetetlen élményben lehet részünk.
És pont emiatt néznék meg ebből egy hasonló kaliberű filmet.
Mass Effect
Török Tamás
Görcsösen szerettem volna egy váratlan címmel, vagy egy kevéssé ismert gyöngyszemmel előrukkolni, ám végül csak visszatértem ahhoz a szériához, ami tizenéves korom óta borzasztó közel áll hozzám. A Drew Karpyshyn által megálmodott, majd a BioWare csapata által megteremtett Mass Effect-univerzum minden eddig ismert szeglete tökéletesen alkalmas arra, hogy egy klasszikus űreposzt, vagy épp egy merészebb sci-fi történetet meséljenek el rajtuk keresztül. Az Első Kapcsolat Háború egy tökéletes nagyvásznas belépő lehetne a játékokat nem ismerő nézők számára, míg a tősgyökeres rajongók is a franchise egyik legfontosabb időszakát ismerhetnék meg alaposabban.
Én éhezem egy friss, ambiciózus hollywoodi sci-fi szériára, ami a múlt helyett inkább a jövő irányába kacsintgat.
Karpyshyn univerzuma pedig már a játéktrilógia során is megmutatta, hogy más klasszikus műfajokkal is képes piszok szórakoztató mód zsonglőrködni – egy esetleges filmadaptáció előkészítésekor pedig a bőség zavara lenne az egyik legnagyobb “probléma”, már ami a Mass Effect világában rejlő lehetőségeket illeti. Abszolút illene és szükség is lenne a nagyvásznon egy Mass Effect kaliberű sci-fire, ám nagyon valószínűtlennek tartom, hogy lenne egyhamar olyan stúdió, ami ekkora vállalásra adná a fejét.
Half-Life
Minden idők egyik legkultikusabb és legjobb játékaként él a köztudatban a Valve 1998-as sci-fi shootere (és persze annak folytatásai is), teljesen megérdemelten. Gordon Freeman kalandja a Black Mesa Kutatólaborban ugyanis alapjaiban változtatta meg a videójátékokhoz való hozzáállást, miközben addig sosem látott gameplay elemeivel, megoldásaival és megvalósításával forradalmasította nem csak az ipart, de a videójátékos történetmesélést is. Éppen ezért fura számomra, hogy a mai napig nem készült belőle adaptáció. Azt nem mondom, hogy szükségünk van rá, az viszont biztos, hogy hatalmas potenciál lenne egy filmes (vagy sorozatos) feldolgozásban. Az évek során – legutóbb például 2021-ben – már többször is hallatott magáról egyébként a projekt (mindig J.J. Abrams, valamint az ő produkciós cége merült fel, mint készítő), ám érdemi előrelépés sosem történt ez ügyben, és egyre inkább úgy tűnik, hogy nem is fog.
Hacsak… Hacsak! Hacsak véletlenül, valamiféle csoda folytán meg nem jelenik egy bizonyos 3. rész a szériából, amire egészen 2024-ig nulla esélyt látott a világ, hogy aztán egyre több helyről érkezzen a hír:
A színfalak mögött nagyon úgy néz ki, hogy már előrehaladott állapotban áll a Half-Life 3. részének fejlesztése.
Hogy mi az igazság? Azt csak G-Man és Gabe Newell tudhatja. Mindenesetre én hinni akarok. A játékban is, és abban is, hogy ennek bemutatásával végre megnyílhat az út egy adaptáció előtt is.
Leave a Reply