Démoni babák, púderarcú apácák és minden gonosz entitás, amivel Warrenéknak dolga volt.

James Wan a modern kommersz horror egyik legnagyobb alakja. Ő indította el a Fűrész, az Insidious és a Démonok között franchise-t, ez utóbbiból pedig egy külön univerzumot kezdtek el építgetni több mint tíz évvel ezelőtt. Az ötlet nem tűnt rossznak, de tíz filmmel később elmondhatjuk, hogy ez csak egy szépen csengő marketingfogás, mintsem ténylegesen funkcionáló, önálló világ.

Anyagilag mindenesetre hatalmas aranybánya, az eddigi mozik több mint kétmilliárd dollárt termeltek, az összköltségük pedig nagyjából 250 millió volt. A minőség már más tészta, de a – franchise utolsó részének nevezett – Démonok között: Utolsó rítusok kapcsán összeállítottuk a saját toplistánkat erről az univerzumról.

10. A gyászoló asszony átka (2019)

Több szempontból is fekete bárány. Egyfelől ez a film hozta a legkevesebb pénzt a felsorolásból, illetve sokan azt sem tudják, hogy az univerzum része – de nem lehet őket hibáztatni, mert néhány odahányt utaláson és egy felejthető karakteren kívül semmi köze a többi műhöz (igaz, ez a többi delikvensről is elmondható). Persze ettől még lehetne jó, de sajnos nagyon messze áll tőle. A legjobb jelző rá a jellegtelen, mellőz bárminemű kreativitást és az egész kimerül egy céltalan jumpscare fesztiválban. Ijedősöknek, és akik kedvelik a fehérre sminkelt, visító démonokat még akár tetszhet is A gyászoló asszony átka, de nem véletlenül merült el hamar a süllyesztőben.

9. Annabelle (2014)

A Démonok között elsöprő sikere után bizakodva vetettük bele magunkat az univerzumépítésbe, az első spin-off pedig mi más is lehetett, mint az Annabelle. Valahogy így néz ki, amikor egy sikeres cím farvizén akarunk elevickélni, jól megszedni magunkat, de a filmbe már nem fektetünk energiát. A démoni baba fekszik, egy árny elsuhan, a baba ül, egy ajtó becsapódik, a baba fekszik, a főhős sikítozik. Pillanatai vannak csak, egyébként egy sablonos, unalmas, se íze, se bűze horrorocska. De legalább ennél csak feljebb lehetett lépni.

8. Az apáca 2 (2023)

Ha már az univerzumépítésnél tartunk, muszáj megemlíteni a Marvel-filmeket, mert Az apáca folytatása eléggé hajaz rájuk. A „mágikus tárgy” köré épülő konfliktus, a természetfeletti képességek és a random előkapott hatalmas fenyegetések mind erre utalnak, csak ehhez is pocsék eszközökkel nyúlnak. A sztori logikátlan, következetlen, és a horror elemek is kiszámíthatók. A démon motivációi zavarosak, a szabályrendszer pedig követhetetlen: Valak olykor gazdatesthez kötött, máskor nem, míg a filmben hirtelen felbukkanó egyéb szellemek és lények is csupán eszközök a riogatásra, de semmi mögöttes tartalommal nem bírnak. Tipikus plázahorror a jelentéktelen fajtából.

7. Az apáca (2018)

A Démonok között második részének igazi sztárja várható volt, hogy megkapja a saját filmjét, mely ráadásul sokáig a legsikeresebb darabja volt a franchise-nak anyagilag. Ez nyilván nem értékítélet, ugyanis a végeredmény finoman szólva sem lett rózsás. A helyszín, a komor atmoszféra, a rejtély mind elhitette velünk, hogy most végre odacsapnak, de ahogy haladtunk előre a cselekményben, úgy lett egyre kevésbé ijesztő a púderarcú apáca. Fokozatosan ölték meg a misztikumot, nem tudtak túllépni a generikus ijesztgetéseken és a zsigeri borzongás helyett megmaradtak a kommersz biztonsági játéknál. Még véletlenül se próbáljunk meg egyediek lenni.

6. Démonok között: Az ördög kényszerített (2021)

A pár évvel ezelőtti Démonok között mozi, akárcsak az elődei, igaz történeten alapul és ez szolgáltatja a legnagyobb erényét. A sztori ugyanis azt a gyilkosságot eleveníti fel, amikor a védelem először hivatkozott nem e világi erőkre a felmentés kérvényezésében. Megvolt a lehetőség egy stílusában elütő, sötét krimire, a nézőt kételyek közt hagyva, de helyette egy fikciós szálat emeltek be és a teljesen egyértelmű ügyet misztifikálták túl. Ráadásul szinte semmi ijesztő nincs benne, a hangulat üggyel-bajjal rendben van, a teljes kudarctól viszont Warrenék, azaz Patrick Wilson és Vera Farmiga még mindig remek párosa menti meg a filmet. Hatalmas kapufa.

5. Démonok között: Utolsó rítusok (2025)

Az Utolsó rítusoknak kétségtelenül vannak erényei. Az első fele jól építkezik, a franchise veteránja, Michael Chaves próbálja továbbvinni a Wan-iskolát több-kevesebb sikerrel, illetve helyenként a dráma és a feszültségkeltés is betalál. A gond az, hogy a papíron utolsó Démonok között-felvonás a tucathorror megtestesülése. Chaves ennyire képes, nem tud fejlődni, hiába dirigiált már négy filmet ebben az univerzumban. Sablonos, súlytalan, nincs mélysége, miközben végtelenül komolyan veteti magát, és nem veszi észre, hogy lassacskán önmaga paródiájává válik. A nézőket persze ez nem érdekli, ez a legsikeresebb film az összes Démonok között mozi közül, így könnyen lehet, hogy nem utoljára láttuk a Warren családot, pedig a stúdión kívül mindenki jobban járna, ha végleg nyugdíjba mennének.

4. Annabelle 3 (2019)

A démoni baba trilógiájának befejező állomása, mely egy pocsék és egy remek darab után a kettő közé pozicionálta magát. Becsületére váljék, hogy próbálkozik más lenni, behozza a humort a képbe, mely röhejesnek hathat, ám sokkal szórakoztatóbbá teszi az összképet, illetve a cselekmény java Warrenék házában játszódik, ami tele van spirituális, megszállt tárgyakkal. A végére kicsit elveszti a kontrollt, visszanyúl a bevett sémákhoz, így a középszerből nem tud kitörni, de az igyekezet mindenképp értékelendő.

3. Annabelle 2: A teremtés (2017)

A dobogó alsó fokához, vagyis ahhoz a három műhöz érkeztünk, melyek valóban jók ebben az univerzumban. Az első Annabelle után a fene se gondolta volna, hogy majd pont egy újabb előzmény kapja el a fonalat, de így történt. A baba megszületésének története önmagában nem nagy eresztés, de sikerült végre szimpatikus karaktereket írni, akikért lehet izgulni. Ez önmagában megdobja a feszültségfaktort, az ijesztések is sokkal hatásosabbak és végre ízelítőt kapunk abból, hogy miért fél mindenki attól a fránya élettelen bábútól. A teremtés önálló alkotásként is működik, ugyanakkor úgy építi ezt a világot, hogy annak legyen értelme, tétje, és még a rettenetes első felvonást is képes jobb színben feltüntetni.

2. Démonok között (2013)

Amivel minden kezdődött. Nehéz olyat írni, amit még ne mondtak volna el az egyik legsikeresebb kommersz horror kapcsán, ezért csak ismételni tudjuk a korábbiakat. Warrenékkal James Wan megtalálta az aranytojást tojó tyúkot, s nem reformál műfajt, de úgy használja a zsáner elemeit, hogy azok hatásosak legyenek. Újfent sok múlt a karaktereken, akik kedvelhetők, kellően komplexek, illetve bizonyossá vált, hogy a lerágott csont kísértetházas sztoriban is van még kakaó. Nagyon kevés az ennyire igényesen elkészített, a nagyközönséget célzó plázahorror, de Wan ebben kimagasló, amiért nem lehetünk elég hálásak neki.

1. Démonok között 2 (2016)

Némiképp meglepő lehet, hogy a második rész végzett az élen, de mégis ez az eset áll fenn. Azon egyszerű oknál fogva, mert a Démonok között 2 érdekesebb, ijesztőbb és kiforrottabb elődjénél. A londoni helyszín remek váltásnak bizonyult, illetve nincs rögtön ajtó-ablak démonozás, hanem felbukkan a szkeptikus perspektíva, mely szintén ad egy újabb élt a filmnek. A direkt paráztatás nem mindig talál be, de feszültségkeltésből jelesre vizsgázik Wan és Az apácával ellentétben Valak itt valóban hátborzongató figura tud lenni. Természetesen a szokásos hibák nélkül nem ússzuk meg, a motiváció vagy a család bemutatása sem túl részletes, de a Démonok között 2 minőségi, hangulatos és szórakoztató módon szállítja a horrort. Ahogy a műfaj ezen ágában kell.

Nektek melyik a kedvenc filmetek a szériából?