Odanézz, fent az égen! Egy madár? Egy repülő? Nem, ez Superman!

Superman történetén generációk nőttek fel, így nem meglepő, hogy a filmipar is évtizedek óta próbálja újra és újra vászonra vinni, több-kevesebb sikerrel. Most viszont úgy tűnik, végre sikerült: James Gunn legújabb rendezése bátran nyúl a karakter lényegéhez, és visszaadja neki azt az idealizmust, ami isteni hatalma ellenére is különlegessé teszi. És nem titok, hogy Gunn nem a semmiből építkezett.

A GABO Kiadó a filmadaptáció premierjéhez időzítve két meghatározó Superman-képregényt is elhozott magyarul: az All-Star Superman című modern klasszikust, illetve a Superman az örökkévalóságnak című ízig-vérig nosztalgikus kötetet. Mindkettő nagyban inspirálta Gunnt a film készítésekor, és tökéletes olvasmányok azoknak, akik a film hatására Superman-lázban égnek. Ha most ismerkedsz a karakterrel, vagy csak kedvet kaptál jobban elmerülni a mítoszában, ezekkel a címekkel nem fogsz mellélőni.

Grant Morrison – Frank Quitely: All-Star Superman

Kevés olyan képregény született az elmúlt évtizedekben, amely ennyire pontosan és ilyen szívet melengetően fogalmazta volna meg, ki is Superman valójában. Grant Morrison és Frank Quitely tizenkét részes All-Star Superman sorozata – mindenféle túlzás nélkül – a karakter színtiszta esszenciája. Egyszerre összegzi a több évtizedes mítoszt, egyszerre szerelmeslevél a képregényhez mint médiumhoz, és talán a leghumanistább Superman-történet, ami valaha papírra került.

Az All-Star Superman nem tartozik a DC hivatalos kánonjába, és épp ez tette lehetővé, hogy a címszereplő sorsa már az első néhány oldalon megpecsételődjön. A képregény felütése szerint Superman haldoklik, miután egy végzetes mentőakció során túl sok napenergiát nyel el, ami fokozatosan megsemmisíti a sejtjeit. Kétségbeesés helyett Clark Kent méltósággal fogadja a vég közeledtét, és elhatározza, hogy hátralévő idejében befejezi, amit elkezdett. Így indul útjára az a „tizenkét legendás próbatétel”, amelyet az Acélembernek még halála előtt végre kell hajtania.

Sokat dob a nosztalgián, hogy Morrison visszanyúl az arany- és ezüstkori képregények meseszerű, helyenként szándékosan giccses hangulatához. A régi korokat idézőn minden egyes fejezet egy önálló történet is egyben, ez az epizodikusság pedig megteremti a lehetőséget, hogy a történet a legváltozatosabb tónusok és zsánerek között ugráljon: időutazás, alternatív dimenziók, retro sci-fi, némi romantika és egzisztenciális dráma váltják egymást, a végére mégis egy egészen különleges ívet rajzol ki ez a furcsa egyveleg. Az egyetlen kritikám is épp ebből fakad. Olyan sok minden történik, és annyi karakter tűnik fel a tizenkét fejezet során, hogy egyetlen ültő helyben olvasva könnyen túltelítődhet az ember. Bizonyos epizódok pedig épp azért hagynak hiányérzetet, mert egy-egy történetszálban szívesen elidőznénk egy kicsit tovább.

Frank Quitely rajzai és Jamie Grant színvilága pedig tökéletesen asszisztálnak ehhez a zsúfolt, mégis precízen komponált kavalkádhoz. A látványvilág egyszerre nosztalgikus és időtlen, mintha egy 50-es évekbeli sci-fi magazin lapjai elevenednének meg digitális technikával.

Utolsó napjai során Superman nemcsak a hozzá közel állókkal (Lois Lane, Jimmy Olsen), valamint klasszikus és új ellenségekkel (többek között Lex Luthor, Időfaló, Bizarrók és Solaris) néz szembe, hanem a halandóság természetével is, amelyen semmilyen szupererő birtokában nem lehet felülemelkedni. Morrison tudja, hogy Superman mitológiai figura, de nem akarja erőltetetten modernizálni vagy lehozni a földre.

Helyette azt mutatja meg, hogyan lehet valaki végtelen hatalom birtokában is önzetlen, szeretetteljes és humánusabb, mint sok valódi ember.

Lényegében ez a képregény legalapvetőbb kérdésfeltevése is: mit jelent jónak lenni egy olyan világban, ahol a cinizmus és az önérdek uralkodik? Lex Luthor – a történet talán legjobban megírt karaktere – ennek az ellentéte. Ő az önzés megtestesítője, aki az emberi tökély netovábbjának képzeli magát, és úgy hiszi, hogy ha ő lenne Superman, már régen megváltotta volna a világot. Morrison teret enged ennek a fantáziának is, és megmutatja, hogy mi történne akkor, ha Luthor valóban megízlelné az isteni hatalmat. A két figura rivalizálása talán még sosem volt ennyire jó, messze ezeket a részeket élveztem a legjobban.

Egy szó, mint száz, az All-Star Superman a karakter egyik legkomplexebb értelmezése, amely méltán vált inspirációs alapanyaggá James Gunn idei filmjéhez is. Jó hír, hogy most már magyarul is elérhető, remek fordítással, nagyalakú gyűjteményes kötet formájában, extra karakterleírásokkal és vázlatokkal. Mindenkinek ajánlott olvasmány, akit érdekel a figura, és mindenekelőtt azoknak, akik szerint Superman túl tökéletes ahhoz, hogy érdekes legyen. Ez a könyv meg fogja változtatni a véleményüket!

Cím: All–Star Superman

Alkotó: Grant Morrison, Frank Quitely, Jamie Grant

Fordító: Pusztai Dániel

Megjelenés éve: 2025

Oldalszám: 328

A két legendás képregényalkotó, Grant Morrison és Frank Quitely, valamint Jamie Grant, nem mindennapi tehetségüket közösen kamatoztatva, létrehoztak egy új és zseniális Acélembert a valaha volt egyik legfantasztikusabb Superman-történethez. Megrendítő, szívbemarkoló, tele sok-sok kikacsintással régebbi korok képregényeire: az All-Star Superman modern mestermű, amely méltó a középpontjában álló időtlen ikonhoz. A széles körben elismert sorozat ezúttal különleges kiadásban jelenik meg, amely az eredeti tizenkét szám mellett különböző exkluzív anyagokat tartalmaz.

Jeph Loeb – Tim Sale: Superman az örökkévalóságnak

Míg Morrison munkája az Acélember végnapjait mutatja be, Jeph Loeb és Tim Sale ezen klasszikusa a múltjába és korai életébe enged bepillantani, nem is akárhogyan! A Superman az örökkévalóságnak eredetileg 1998-ban jelent meg, a nagy sikerű Batman: ​Hosszú Halloween után, de még azelőtt, hogy a szerzőpáros hasonló érzékenységgel nyúlt volna vissza több jól ismert Marvel-ikon korai kalandjaihoz is. A kötet nem hagyományos értelemben vett eredettörténet, inkább nosztalgikus és érzelmes múltidézés, hogy miként lett egy smallville-i fiúból a világ legismertebb hőse.

A történet négy fejezetre tagolódik az évszakok váltakozása szerint, és további különlegessége, hogy minden rész más-más narrátort kap. Loeb előbb Jonathan Kent, majd Lois Lane, Lex Luthor és végül Lana Lang szemén keresztül láttatja hol Supermant, hol Clark Kentet. Ez azt is jelenti, hogy a címszereplő gondolataiba nem nyerünk közvetlen betekintést, csak a tettein és a szavain keresztül lehet sejtésünk az éppen aktuális lelki állapotáról. Engem kilóra megvett az alapötlet, hogy ezúttal azok mesélnek Supermanről, akik ismerik, szeretik vagy épp mélyen megvetik őt.

A tavasz a smallville-i időszakról mesél, miközben Pa Kent reményteli, kissé keserédes gondolatai kísérik végig a családi fészekből kirepülő Clark első lépéseit a hivatása felé. Nyáron Lois Lane szemszögéből tapasztaljuk meg, milyen meghatározó ereje van Superman megjelenésének a világban – és egy nő életében, aki kislányként a Szőke Hercegről álmodozott. Az ősz a történet legsötétebb pontja, ahol Lex Luthor számító, manipulatív gondolatain át szemléljük Supermant, akit irigységből és kicsinyességből taszít ki Metropolisból. Végül a tél Lana Lang visszatekintése, a gyermekkori jóbarát gyógyító hangja, amely újra visszavezeti a kételyektől sújtott Clarkot önmagához. Loeb kiváló írói vénáját dicséri, hogy minden fejezet hozzátesz valamit Superman alakjához, akinek minden gesztusa és döntése mögött ott feszül az őt igazán emberivé tévő belső vívódás.

Ebben a képregényben ugyanis nem a világ megmentése a tét, hanem az, hogy hová tartozhat egy isteni erőkkel bíró fiú, aki mégiscsak egy farmergyerek Kansasből.

Mint azt megszokhattuk az alkotópáros műveinél, Tim Sale rajzai most is tökéletesen illeszkednek a történet hangulatához. Vízfestékszerű, meleg tónusai szinte nosztalgikus emlékekké varázsolják a képeket. Clark Kentet egy nagydarab, kissé mamlasz vidéki srácként ábrázolja, de amikor Supermanként jelenik meg, ugyanaz a test hirtelen pátoszt, mindenható erőt áraszt. Ugyanitt Bjarne Hansen gyönyörű színezése mellett sem lehet szó nélkül elmenni: a tavasz meleg zöldjeitől a tél hideg kékjéig minden oldalon, minden évszakban érzékelhető a lelki állapotok változása is.

Itthon kevés olyan Superman-történet látott napvilágot, amely ennyire koncentrálna a karakter emberi vonásaira, nem csupán a szuperhősi archetípusra. Loeb és Sale alkotása tökéletes belépő azok számára is, akik eddig távol maradtak az Acélember világától, és garantált nosztalgiabomba azoknak, akik a Smallville sorozaton vagy a klasszikus Fleischer-rajzfilmeken nőttek fel. A Superman az örökkévalóságnak hazai kiadása komoly hiányt pótol, örülök, hogy végre magyarul is kézbe vehettem.

Cím: Superman az örökkévalóságnak

Alkotó: Jeph Loeb, Tim Sale

Fordító: Kránicz Bence

Megjelenés éve: 2025

Oldalszám: 224

Úgy hívták, Clark Kent. Fiatalember volt még, akinek meg kellett birkóznia az elképesztő erővel, amelyet a sors rá mért. Ideje megismerni a lenyűgöző képregényt, amelyben falusi gyerekből a világ leghatalmasabb hősévé emelkedik. A Superman az örökkévalóságnak Superman legkorábbi kalandjainak mitikus története. Alkotói Jeph Loeb és Tim Sale, a Batman: Hosszú Halloween és a Batman: Torz diadal Eisner-díjnyertes szerzői, a gyönyörű színezés Bjarne Hansen munkája.

A képregényeket köszönjük a GABO-nak! Mindkét kötet megvásárolható a fenti borítókra kattintva.