Ha rangsorolni kellene azokat a “fiktív” városokat, amikben a legveszélyesebb élni, gyaníthatóan a listán szerepelne Daredevil otthona, a Pokol Konyhája (amely valóban létezik, csak éppen nincs tele szuperhősökkel és -gonoszokkal), valamint a Cyberpunk 2077 videojáték fő helyszíne, a futurisztikus Night City. Amiképpen akadnak nem túl szívderítő helyszínek azok között is, amikben Supergirl megfordul kalandjai során. És hogy mi köti össze ezt a három alkotást az egészségtelenül magas bűnözési ráta mellett? Az, hogy mindhárommal kapcsolatban adott ki képregényt a Fumax. Íme egy kis beszámoló róluk.

Daredevil – A Fenegyerek: Pokolból a mennybe 1.

A 2019-es Daredevil sorozat 1-10. számát tartalmazó kötet igazi hiánypótló kiadás hazánkban, hiszen Chip Zdarsky Eisner-díjra jelölt sorozatáról van szó, amelyben a szuperhősök szerepe és felelőssége, a törvény és az igazság viszonya, valamint a bűn és bűnhődés örök kérdése is újszerű, elgondolkodtató módon jelenik meg. Mindennek a közepében pedig Matt Murdock áll, aki kényetlen újraépíteni darabokra hullott életét. Sokévnyi trauma hatására sok hibát követ el, olyanokat is, amelyek könnyedén derékba törhetik Fenegyerek pályafutását. Nemcsak a rendőrség új embere van rajta ugyanis teljes erőbedobással, hogy kézre kerítse az önbíráskodó jelmezeseket, hanem a New York polgármesterévé előlépő Wilson Fisk is igyekszik megkeseríteni a maszkos ördög életét és első sorból szeretné végignézni a bukását. Daredevil önmarcangolása, erkölcsi iránytűjének megzavarodása közben összetűzésbe kerül még Megtorlóval is, ráadásul olyan hősök bukkannak fel őt figyelmeztetni, mint Pókember.

Chip Zdarsky ügyesen adagolja az információkat és von be minket Daredevil lelkiállapotába, akin keresztül fontos morális kérdéseket és bárki által átérezhető dilemmákat fogalmaz meg. Hol húzódik a határ hős és önjelölt igazságosztó között? Belefér a gyilkolás, ha cserébe életek sokaságát mented meg? Szemet hunyhatsz mások túlkapása felett, ha közben jót cselekednek? Mindenkire egyformán érvényesnek kell lennie a törvénynek? Tud teljesen hétköznapi életet élni egy hős, ha tudja, hogy ezáltal emberek halnak meg a nem cselekvése miatt? Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódnak meg a 232 oldalas kötetben, amely valóban eltűnődésre, életünk döntéseinek újravizsgálására késztethet. Emellett viszont azt is megmutatja, hogy miért Daredevil az egyik “legfélelmetesebb” szuperhős, aki okkal nem vesz kézbe lőfegyvert. Az ő képességeivel és a fegyver halálosságával nem lenne olyan, aki megállíthatná. És ez a határvonal a Pokolból a mennybe 1. legfontosabb eleme, amely nemcsak a képregényfolyamot teszi érdekessé/értékessé, hanem magát a karaktert is. Zdarsky írását pedig tökéletesen kiegészíti a látványvilág is.

Az 1-5. rész rajzait Marco Checchettónak köszönhetjük, míg a 6-9. fejezet rajzolója Lalit Kumar Sharma volt. A kihúzás mindkét esetben Jay Leisten, a színező pedig Sunny Gho munkáját dicséri. Részletgazdag panelek, jól követhető mozdulatok, precízen kidolgozott karakterek és ízléses színösszeállítás jellemzi a lapokat, és kifejezetten gyönyörűek az effektek ábrázolása is, mint például a tűz vagy a robbanás. A Daredevil – Pokolból a mennybe 1. minden szempontból egy különleges kiadvány, amelynek ott a helye a polcodon.

Cím: Daredevil – A Fenegyerek: Pokolból a mennybe 1.

Alkotók: Chip Zdarsky, Marco Checchetto

Fordító: Lunczer Gábor

Formátum: keménytáblás kötet

Megjelenés éve: 2025

Oldalszám: 232

Chip Zdarsky Eisner-díjra jelölt, izgalmas és akciódús sorozatában a szuperhősök szerepe és felelőssége, a törvény és az igazság viszonya, valamint a bűn és bűnhődés örök kérdése is újszerű, elgondolkodtató módon jelenik meg.

Supergirl: A holnap hősnője

Jövőre a mozikban is megkapja Supergirl a lehetőséget a bizonyításra Mily Alcock főszereplésével, a forgatókönyv pedig Tom King képregényén, a Supergirl: A holnap hősnőjén alapul. Superman kuzinjának történetei többnyire sötétebbek, mint Clark Kenté, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nincs meg bennük ugyanaz a jóság, a tenni akarás, a rászorulók védelmének vágya, mint az Acélemberében. Kara Zor-El egyszerűen csak más utat járt be, ez pedig annyira megacélozta, hogy másképp látja a világot, mint unokatestvére – ez egyúttal szívósabbá is tette. A holnap hősnője című képregény nem feltétlenül egy szokványos eredettörténet módján, de elidőzik a múltján, a jelenén és a motivációin, viszont a főszerep nem egyedül a kryptoni lányé.

Egy dühös, az édesapját gyászoló és azt megbosszúlni akaró gyermek is szerves része a sztorinak, aki hol bajtársként, hol morális tükörként funkcionál Supergirl – valamint az olvasó – számára. Egyikőjüknek sem volt egyszerű gyermekkora. Kara otthona elpusztult, őt pedig egy olyan gyermek védelmezésére küldték, aki nagyon jól elboldogul egyedül is. Hősiességét és kitartását ezért nem, vagy éppenséggel Superman hírnevének fénytörésében látják csak az emberek, amely komoly hatással van rá. Aztán ott van Ruthye, aki világ életében az egyszerű dolgos emberek sorsát nyögte, nem igen látott távolabbra a családjánál és otthonánál, amíg valaki meg nem gyilkolta az édesapját: ez elszabadított valamit benne. Kettejük története egy vörös nap fényében kovácsolódik össze egy menekülő gyilkos tetteinek következményeként, az üldözés pedig világokon keresztül tart.

Ez az út nemcsak a DC univerzumának sokszínűségét prezentálja remekül, hanem azt is, hogy ahány létforma létezik, annyi fajta módon mutatkoznak meg olyasfajta hétköznapi tulajdonságok, mint a gyarlóság, a szeretet, a könyörület, a beletörődés vagy éppen a kitartás. A közös kalandozások – legyenek azok bármennyire is megterhelőek fizikailag vagy érzelmileg – során Supergirl és Ruthye csiszolódnak, de nemcsak egymáshoz, hanem a világhoz is. Erősségeik és gyengeségeik, valamint karakterfejlődésük sokak számára azonosulható, megpróbáltatásaik hazavihető tanulsággal szolgálnak. A képregén erőssége egyértelműen az írás, de a befogadhatóságáért, gördülékeny fogyasztásáért sokat tesznek Bilquis Evely aprólékosan kimunkált rajzai is. Színpompás kompozíciók, akkurátusan kidiszített nagypanelek és karakteres figurák jellemzik a lapokat, amelyek szinte követelik, hogy bebarangoljuk minden egyes szegmensüket a tekintetünkkel. Alig várjuk, hogy megnézzük, milyen lesz mindez élő változatban.

Cím: Supergirl – A holnap hősnője

Alkotók: Tom King, Bilquis Evely

Fordító: Bayer Antal

Formátum: keménytáblás kötet

Megjelenés éve: 2025

Oldalszám: 224

Tom King, az amerikai képregények új generációjának egyik legkiemelkedőbb mestere igényes nyelvezetű, rendkívüli történetében nem csak pusztító erejű hősként láthatjuk Supergirlt, de emberi, esendő oldaláról is megismerhetjük a Holnap Hősnőjét.

Cyberpunk 2077: Áramszünet

A CD Projekt RED sci-fi akció-szerepjátéka, a Cyberpunk 2077 nem indult zökkenőmentesen 2020-ban, de a fejlesztőcsapat azóta alaposan kiakalapálta a videojátékot, sőt rengeteg tartalommal bővítette is azt. A Mike Pondsmith Cyberpunk univerzumára épülő játékvilág pedig nem csak a gamerek számára kínált újdonságot: készült azóta hozzá anime sorozat a Netflixen (Cyberpunk: Edgerunners), valamint több fizikai kiadvány is (Cyberpunk 2077: Trauma Team, Cyberpunk 2077: Szavamat adom, A Cyberpunk 2077 világa, Cyberunk 2077: Nem véletlen). Utóbbiakat a Fumax szállította a hazai játékosoknak, és folytatja ezt a jó szokását, ugyanis elhozta magyarul a Cyberpunk 2077: Áramszünet című képregényt is.

A helyszín természetesen ezúttal is a számos technológiai csodát, de még több sanyarú emberi sorsot felvonultató Night City, amelyben az emberek mindent megtesznek azért, hogy elmeneküljenek a való világ borzalmai elől. Ahogy nálunk a telefon képernyőjét görgetjük, és elveszünk a közösségi médiában, úgy a futurisztikus város lakosai a virtuális valósággal olvadnak össze. A braindance technológia lehetővé teszi, hogy megszerkesztett – valós vagy nem valós – emlékeket éljünk át úgy, mintha igaziak lennének, ez pedig érthető módon könnyedén okozhat függőséget még azoknál is, akik erősebb akarattal rendelkeznek. A 4 részes Cyberpunk 2077: Blackout minisorozatot feldolgozó kötetben egy számos ügyféllel dolgozó braindance-javító felemás életét ismerhetjük meg, aki elintéz másoknak vagyont, reményt és szerelmet is virtuálisan, számára viszont kétségek, önutálat és bűntudat jut. A férfi azonban rájön, hogy a fájdalomra mi jelenthet megoldást, ehhez pedig – önös érdekektől vezérelve – mások is aszisztálnak.

A Cyberpunk 2077 egyik legnagyobb erőssége a világépítése és a társadalom bemutatása, témáinak azonosulhatósága. Elvégre a 2025-ben, a Földön élve a saját bőrünkön tapasztaljuk az elnyomást, a pénzért és hatalomért bármire képes vezetők ámokfutását, a nép megosztottságát, a mesterséges intelligencia és a virtuális média egyre növekvő befolyását, valamint olyan egyszerű dolgokat is, mint a megélhetés. Night City szinte mindegyik lakosával együtt lehet érezni valamilyen mértékben – itt még azt se jelenthetjük ki teljes mellszélességgel, hogy a bűnözőkkel nem. Az Áramszünet pedig egyszerre ad remek látleletet a kisemberek küzdelmeiről, álmairól és vágyairól, valamint a halandóságról. Fajsúlyos témák jelenítődnek meg különféle módokon és változó intenzitásban, ugyanakkor Roberto Ricci rajzai és Fabiana Mascolo színei miatt néha úgy éreztem, hogy komolytalanok az események, karikatúraszerűek a karakterek, és komikusak a jelenetek. Van a látványban egyfajta bohókásság, a figurák megjelenítésében anime-szerű játékosság (például pontok vannak csak a szemek helyén, szélsőségesen eltúlzott reakciók), amik miatt a meztelenség, erőszak és hasonlók másképpen csapódnak le. Ez néhol előnyére válik a történetnek, máshol hátrányára, de az biztos, hogy figyelmet követel. Olvastam is volna még, de mindössze 104 oldal a miniszéria, amely rövidebbnek tűnik a kelleténél.

Cím: Cyberpunk 2077: Áramszünet

Alkotók: Bartosz Sztybor, Roberto Ricci

Fordító: Rusznyák Csaba

Formátum: keménytáblás kötet

Megjelenés éve: 2025

Oldalszám: 104

Egy technológiára épülő városban a legkisebb áramszünet is katasztrófát jelent – ám a sötétségben lehetőségek is rejlenek.

Night Cityt átitatja a fájdalom. És minél jobban szenvedsz, annál inkább sóvárogsz az önterápiás álmok után. Vagyon, remény, szerelem – a DMS technológiájának hála minden lehetséges. Egy számos ügyféllel dolgozó braindance-javítónál senki nem ismeri jobban az emberi elme leépülését és a kétségbeesést, ami az illúziók felé hajtja a tömegeket. De nem mindenki érdemel happy endet. A kétségektől, önutálattól és bűntudattól gyötört braindance-szaki hamarosan rájön, hogy a fájdalomra… az áramszünet ad választ.

A recenziós példányokat köszönjük a Fumaxnak! A képregények megvásárolhatók a borítókra kattintva!