Vér áztatta Lázadás – A csúcson ért véget az Andor 2. évada


Befejeződött a Star Wars univerzumának talán legfontosabb sorozata, tette mindezt roppant magas színvonalon. Ilyen lett az Andor 2. évada.

Amikor 2018 végén bejelentették, hogy saját sorozatot kap Andor, a Zsivány Egyes egyik főszereplő karaktere, a Star Wars rajongók egy emberként sóhajthattak fel – velem az élen -, hogy mégis minek? Ehhez képest két és fél évvel azután, hogy bemutatták az Andor 1. évadát ma ott tartunk, hogy nem csak a Disney-korszak legjobb Star Wars története, hanem az egész messzi-messzi galaxis egyik megkerülhetetlen darabja lett az Andor.

Andor 2. évad, Star Wars

Fel volt hát adva a lecke a sorozat második, és egyben utolsó etapjának. Nem csak a magas minőség és az ebből fakadó magas elvárások miatt, hanem mert irtó nagy feladatokat tűzött ki maga elé az Andor. Egyrészt össze kellett kötnie a történetet a Zsivány Egyessel, másrészt el kellett mesélnie a Lázadás kalandos megszületését, harmadrészt pedig rengeteg karakter sorsát kellett lezárnia záros határidőn belül.

A 12 részes finálé azonban egy pillanatig sem okozott csalódást, sőt, elérte azt is, amire a legnagyobbak képesek: visszaadta a reményt nem csak nekünk, de a Star Warsnak is.

“A remény élteti a Lázadást” – ilyen lett az Andor 2. évada

A cselekmény egy évvel a Ferrixen történt incidenst követően indít. Cassian Andor már nem teljesen irányíthatatlan harcos. Sokkal inkább egy tapasztalt és elszánt ügynök, akit a pragmatikus, céljai eléréséért a tényleg bármire képes Luthen (Stellan Skarsgård) irányít. A birodalmi hírszerzés és a még csak kibontakozó ellenállás közötti harc egyre mélyül, a politikai játszmák és titkok felgöngyölítés mindennél nagyobb súllyal bírnak. Luthen, Andor és Mon Mothma (Genevieve O’Reilly) pedig bármire hajlandó, hogy előnyhöz jussanak a Birodalommal szemben, és felélesszék a Lázadást. Eközben azonban egy új fenyegetés készülődik a Birodalom egyik bolygóján, ami hamarosan teljesen új irányba terelheti a messzi-messzi galaxis eseményeit.

Az Andor második évada egy filmkészítési csoda abban a formában, ahogyan ez megvalósulhatott. Egy sokkal sötétebb, politikailag érettebb tónust hoz a franchise-ba. Olyat, amely már az előző etapra is érvényes volt, de itt csúcsosodott ki igazán, és amelyről sosem gondoltuk volna, hogy éppen a Disney fog meglépni. De milyen jól tették ezt! Ennek bemutatására egy merőben más szerkezetet is használt a készítő Tony Gilroy és csapata: ezúttal négy darab három részes felvonást kaptunk, ahol minden blokk egy évet ölel fel, hogy a végére eljussunk a Zsivány Egyes kezdetéig. Miközben mindegyik más aspektusból mutatja be a Birodalom zsarnoki elnyomását és a Lázadás küzdelmes megszületését, az epizódblokkok egyszerre állják meg külön-külön is a helyüket, és állnak össze a végére egy nagy egésszé.

A sorozat ezúttal sem csúszott bele a tipikus “jó a rossz ellen” történet unalmas sémáiba. Sokkal inkább a hatalom és az ellenállás összetettségét mutatja be. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy miként alakítják tetteinket a nagy társadalmi és politikai konfliktusok. Kíméletlenül őszinte abban, miként hatnak a különféle társadalmi rétegek traumái, áldozatai és a politikai machinációk egy-egy lázadásra. De Gilroyék nemcsak a galaktikus konfliktusra koncentrálnak.

Előtérbe kerülnek a szereplők személyes történetei, belső világuk, érzelmi és pszichológiai fejlődésük is. Látjuk az életük leghétköznapibb pillanatait is, miközben folyamatosan mozgásban marad a cselekmény. Ez a fajta realista ábrázolás ugyan sokszor távol áll a Star Warstól, de itt működik, ettől pedig sokkal valóságosabbnak és közelinek érezzük ezt a világot. A nagy politikai és katonai fordulatok, mint a Lázadás megszilárdulása, nem lesznek önálló eseményként bemutatva. Inkább az egyes karakterek döntései és viszonyai révén értelmezhetőek. Ettől pedig nagyon emberi, nagyon földhöz ragadt sorozat lesz az Andor.

Az évad emellett szembesíti a nézőt azzal a kérdéssel, hogy mi mindent kell feláldozni egy olyan forradalomban, amely a legjobb szándékok mellett is elkerülhetetlenül véres. A karakterek közötti interakciók, a személyes drámák és az egyéni döntések hatalmas súlyt kapnak, így a sorozat nemcsak a Lázadás történetét, hanem annak tragikus, áldozatokkal teli mivoltát is bemutatja. A politikai dráma és a mélyebb társadalmi kérdések megértésében is remek munkát végez a sorozat. A fasizmus, a hatalomhoz való hozzáállás és az érzelmi kapcsolatok mind olyan kérdések, amelyeket a sorozat alaposan és érzékenyen boncolgat.

Bőven tartogat meglepetéseket is ez a 12 rész. Nem csak történetében, hanem abban is, hogy olyan fontos karakterek is túlélik az eseményeket, akikre nem számítana az ember. Ez a döntés több lehetőséget adott arra, hogy a sorozat az eddig kevésbé megismert karakterekkel is mélyebben foglalkozzon. Ilyen volt például Luthen asszisztense, Kleya Marki, akit Elizabeth Dulau alakít (fun fact: ez volt élete első(!!) színészi szerepe, ami egészen hihehetlen a látottak alapján), és aki a sztori végére az egyik legnagyobb felfedezett és abszolút húzóereje lett az Andornak. Szívszorító karakterívet és elképesztően feszült történetet kapott, minden egyes jelenete aranyat ért.

Luthen, az évad kulcsfigurája, akinek radikális módszerei és sajátos morálja mindig is a sorozat sötét oldalát képviselték, olyan magányos és brutalitásra építő karakter, aki egyszerre teszi vonzóvá és rémisztővé a Lázadás ügyét. Az ő szerepe különösen figyelemre méltó, mivel nemcsak egy vezető, hanem egy olyan férfi, aki minden eszközt bevet, hogy megnyerje a háborút, miközben egyre inkább elveszíti saját emberi oldalát.

Hasonlóan drámai kulcsfigurává lépett elő Mon Mothma is, aki majdnem mindenkinél többet áldozott fel a Lázadásért, és akinek szerepében Genevieve O’Reilly egészen maradandó alakítást hozott. Ez egyébként rengeteg mindenkire igaz a sorozatban, túlzás nélkül nem lehet egy színészről se rosszat mondani, annyira tökéletes lett a casting, de nem szeretnék mindenkiről külön megemlékezni (pedig abszolút megérdemelné mindenki!).

Aki azonban az Andor szívét adja, az továbbra is Diego Luna. Karakterének fejlődése ebben az évadban teljesen új fényben tűnt fel. Ábrázolása érett és alaposan kidolgozott, az első évad lassú, fokozatos építkezése pedig lehetőséget adott arra, hogy Cassian belső változásait hitelesen kerüljön a képernyőkre, ahogy a tétova egyénből a Lázadás egyik fontos alakjává válik. Cassian egy olyan figura, aki folyamatosan fejlődik és változik, Luna pedig képes olyan finom érzelmi árnyalatokat közvetíteni, amik a legapróbb mozdulatokban és pillantásokban rejlenek. Kapcsolata Bix-szel, vagy Luthennel, és a velük való interakcióiban érezhető, hogy a világ, amiben él, folyamatosan formálja őt, és egyre nehezebb döntések elé állítja.

Kevés dolgot tudnék negatívumként felhozni a sorozattal kapcsolatban. Az egyik, ami számomra egyáltalán nem volt probléma, de sokaknál tudom, hogy az, ezért meg kell említenem: az az akció hiánya. Minimális akciójelenet kapott helyet az évadban. Cserébe ami van, azok nem csupán látványosak, hanem súlyuk és tétjük van. A ghormani-szál például, amely az egész sorozat legbrutálisabb eseményét mutatja be, ritkán látott érzelmi gyomrost visz be, a sorozat abszolút csúcspontja.

A másik, ami azért nekem is szemet szúrt, az az évad struktúrájából fakadó időugrások. Mivel a készítők az eredetileg tervezett 4-5 évad helyett csak kettőre kaptak pénzt és időt, így az időugrással kellett áthidalniuk sok történést, amit valószínűleg jobban bemutattak, kibontottak volna további évadokban. Emiatt az évad első fele kicsit összeszedetlennek hathat, több történetszálnál érezni lehet, hogy itt valami hiányzik még, amiről fontos lenne tudni, hogy jobban megértsük a dolgokat, egyes karaktereknek pedig több idő kellett volna ahhoz, hogy ami velük történik, az igazán üssön, és megalapozottnak hasson (például Bix sztorija is ilyen, de a yavini bázis kiépülése is hasonló, csak hogy párat említsek).

Mindezek azonban semmit nem vesznek el a tényből, hogy a csúcson ért véget az Andor, amely egy olyan időszakban kínál komplex politikai és emberi történeteket, amikor a világunk is tele van hasonló problémákkal és kérdésekkel, mint amiket a sorozat feszeget. Egy érzelmileg mély és felkavaró történet ez, amely a karakterek emberi oldalát emeli ki, miközben nem csak a Lázadás születését meséli el, hanem a forradalmi változások emberekre gyakorolt hatásait is. Emiatt nemcsak a legjobb Star Wars sorozat, de az egyik legfontosabb nem Star Wars sorozat is valaha.

Az Andor 1. és 2. évada teljes egészében nézhető a Disney+ felületén.

A Disney emellett egy videósorozatban beketintést is enged az új évad színfalai mögé. Így aki szeretne még többet megtudni a sorozat készítéséről, annak ez kihagyhatatlan!


SZERETNÉL ÉRTESÜLNI A
LEGÚJABB CIKKEINKRŐL?

3 responses to “Vér áztatta Lázadás – A csúcson ért véget az Andor 2. évada”

  1. John Avatar
    John

    Nagyon jó írás lett köszönjük! Akciókat én is nagyon keveseltem. Egy Cal Cestis sorozatot néznék hasonló stílusban.

    1. Milány Botond Avatar
      Milány Botond

      Köszi szépen, örülök, hogy tetszett! Kestist én is megnézném élőszereplős formában, de én legszívesebben most tényleg minden létező fronton elhagynám már ezt a 80-100 évet (Skywalker-érát), és valami újba kezdenék. Ugorjunk előre vagy vissza 1000 évet.

      1. John Avatar
        John

        Azt is adnám. Kotor időkben nagyon sok sztori van könyben youtube-on bárhol. Kihagyott ziccer.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *