Ez a két krimi látszólag olyan, mint a tűz és a víz, sehogy sem lehetne egy lapon említeni a kettőt, mégis remekül kiegészítik egymást, akárcsak két ember egy jó párkapcsolatban. Ilyen egy női és egy férfi krimi.

Nicola Whyte: Gyilkosság kilátással

Amilyen sötét hangulatú, magával ragadó krimiket írnak a skandináv férfiak, olyan csavaros és szórakoztató bűnügyi sztorikat a brit nők. Sokan lépkednek Agatha Christie nyomdokában, van aki szó szerint, más pedig csak tiszteleg a királynő stílusa előtt, de mindegyikükre igaz, hogy újat, meglepőt, feledhetetlent hoztak a zsánerbe.

Nicola Whyte első regénye idehaza Gyilkosság kilátással címmel jelent meg, és a borító, ami eltér az angol eredetitől, bennem rögtön Hitchcock klasszikusát, az egyik kedvenc filmemet, a Hátsó ablakot idézte. Ebben a filmben remekül keveredik a krimi és a thriller, miközben szerintem sokan tudunk azonosulni a szomszédok után lopva kíváncsiskodó főhőssel, aki a lakásába bezárva próbál megoldani egy rejtélyt.

Az írónő bemutatkozó regényét sokan hasonlítják a Gyilkos a házban című sorozathoz, ugyanis mindkettőben hús-vér, kissé szeleburdi, problémás, de épp ezért szerethető amatőrök erednek a bűnözők nyomába. Eközben pedig bepillantást nyerünk egy lakóközösség életébe, megismerjük a legkülönfélébb emberekből álló szomszédságot.

Látszólag sok helyről, filmekből és könyvekből merített ihletet az írónő, és ezzel nincs is baj, ha a végeredmény nem egy másolat, nem egy erőltetett történet, és ez semmiképp sem az. Sőt, a Gyilkosság kilátással egy könnyen, gyorsan olvasható, izgalmas regény, ami olyan, mint egy üde szellő a krimik sokszor túlgondolt világában.

A Gyilkosság kilátással egy zárt közösségben, egy lakóparkban elkövetett gyilkosságról szól, innen ágazik szerteszét a történet váratlan és persze néha kiszámítható irányokba. A sztori mégsem lesz klisés, ugyanis olyan organikusan épülnek egymásra az események, és annyira szépen bontakozik ki a két főhős (Audrey, a pánikbetegséggel küzdő takarítónő és Lewis, a kreatív válságba került, zárkózott krimiíró) jelleme, meg kettejük kapcsolata, hogy már csak miattuk is érdekel a folytatás.

Ugyanis lesz folytatás. Persze ha Whyte itt abbahagyta volna, nekem akkor se lett volna hiányérzetem, ugyanis lezárt, kerek a történet.

Whyte jól ír, a fejezetek pörgősek, pattogósak, remekül fűzi össze a szálakat, miközben jut idő a két főhős megismerésére és megkedvelésére, a hangulatteremtésre, a mellékszereplőkre és nem szenved csorbát a krimi, a bűntény felfejtése, összetettsége és nincs elnagyolva, összecsapva a végső megoldás sem.

Nem egy kitalálhatatlan, a fiókból előkapott megfejtéssel zárul a könyv, hanem az egészbe tényleg szervesen épülő csavarral. Kerek egész, amit jó érzés volt elolvasni. Mert nincs is rosszabb, mint amikor a bűneset és annak megoldása is hihetetlen-hiteltelen.

Bevallpm, hogy a folytatástól félek, ugyanis az utóbbi években a remek bemutatkozásokat nem igazán sikerült megugrani, például Janice Hallett, vagy hogy ne csak nőket említsek, például Alex Pavesi esetében sem. Ez az átok kerülje el Whyte-ot, és Audrey meg Lewis kalandja legyen még sokszor ilyen szórakoztató.

Cím: Gyilkosság kilátással
Szerző: Nicola Whyte
Fordító: Sárpátki Ádám
Megjelenés éve: 2025
Oldalszám: 384

A szobalány és a Gyilkos a házban találkozik ebben a csavaros, hangulatos krimiben, amely London legkisebb lakóparkjában játszódik – Nicola Whyte regénye egy vérbeli rejtély feltárására invitál mindenkit, aki imádja, ha egy könyv az utolsó oldalig megtartja titkait.

S. A. Cosby: Bűnösök vére folyjon

Cosby magyar debütálása ez a regény és nem is lehetne jobb választás, ugyanis a Bűnösök vére folyjon egy olyan ízes, karakteres bűnügyi sztori, ami erőt sugároz. Férfias regény, egyenes, határozott, szikár és lényegre törő, nincsenek benne mellékutak, nincs benne félrebeszélés, csak a krimi lényege és esszenciája, és a nyomozás van a fókuszban.

A könyv közepénél éreztem először azt, hogy bizonyos dolgokról, pontosabban egyes szereplőkről olvastam volna még többet is. Jobban tudtam volna mondjuk gyűlölni a sheriff „ellenségét”, ha többet is megtudok róla, ugyanígy egyes események hátterét, a helyszíneket is megfesthette volna S. A. Cosby részletgazdagabb módon is, de ezek végső soron mind eltérítették volna az olvasó figyelmét a bűnről.

A Bűnösök vére folyjon egy olyan amerikai városban játszódik, ami még mindig magán viseli az egykori Dél nyomait. Olyan, mintha Charon megyében megállt volna az idő, sőt bizonyos tekintetben visszafelé haladna, és ami máshol az országban vagy épp a világon már annyira hétköznapi, hogy fel sem tűnik a létezése, itt még csak vágyálom.

A feketékre még mindig van, aki ferde szemmel néz, sokan merítenek erőt egykori, rabszolgatartó őseik szelleméből, és bármennyire is akarják mások a változást, vannak olyan megcsontosodott kötelékek, amiket talán sosem puhít és old ki az idő. Na egy ilyen atmoszférában, egy ilyen tapintható, szagolható és érezhetően feszült légkörben történik egy iskolai lövöldözés, ami nem várt események láncolatát indítja el. Titus sheriffnek nemcsak a megyében és a városban létező számtalan és erős vallási vezetővel kell megküzdenie, hanem az otthonát egyre inkább megmételyező és az embereket egymás után elnyelő sötétséggel is.

A történet elején még viszonylag sokat látunk és érzékelünk a városból, de ahogy haladunk előre, úgy szűkül le nemcsak a tér, de a fókusz is.

Titus egyre kevesebbet alszik, egyre zaklatottabb, nem is tud minden fronton helytállni, és száguld az olvasóval együtt a vég felé. Elsőre hiányzott, hogy nem látunk többet a városból, nem ismerünk meg sokkal több szereplőt, és furcsa volt, hogy egy-két fejezetet leszámítva mindent csak a sheriff szemszögéből érzékelünk, de ez mind kellett ahhoz, hogy a Bűnösök vére folyjon egy régivágású, klasszikus bűnügyi regénnyé váljon.

Semmi sallang, csak tömör és tömény 330 oldalnyi bűnüldözés, amibe pont annyi dráma kerül, amennyi közelebb hozza Titust hozzánk mint embert, amitől hús-vér szereplővé válik és amiért komolyan szurkolunk neki. Nagyon szépen épül fel a főhős karaktere, nem dominálja túl a könyvet sem ő, sem semmilyen eszme, és ha mégis több szerepet kap egy-egy fejezetben valami vagy valaki, annak is célja, oka van.

Meglepően könnyen és gyorsan olvasható, brutális kegyetlenségekről mesélő krimi ez, amibe jó arányérzékkel sikerült beleszőni az Egyesült Államokban még ma is égető társadalmi problémákat. Kíváncsi lennék még ilyen déli krimikre Cosbytól.

Cím: Bűnösök vére folyjon
Szerző: S. A. Cosby
Fordító: Pék Zoltán
Megjelenés éve: 2025
Oldalszám: 336

S. A. Cosby regényeit a kritikusok előszeretettel látják el a déli noir címkével, és az utóbbi években a krimi műfaj legértékesebbnek tartott díjaiból többet is megkapott. A Bűnösök vére folyjon egyöntetűen a legjobb könyve mind a szakírók, mind a rajongók szerint. Stephen King egyenesen üdvrivalgással fogadta a New York Times hasábjain, Dennis Lehane az amerikai bűnügyi regények jövőbeli csillagának kiáltotta ki Cosbyt, és mellettük lenyűgözött még olyan további sztárszerzőket is, mint Kristin Hannah vagy Michael Connelly.

A köteteket köszönjük az Agave Könyveknek!