Nem akarom húzni senkinek az idejét azzal, hogy a 2025-ös Tudom, mit tettél tavaly nyáron sztoriját részletesen ecseteljem, mert a film gyakorlatilag majdhogynem ugyanaz, mint az 1997-es eredeti. Bár most elbizonytalanodtam. Biztos, hogy jó szó ide az “eredeti”? Hiszen már a franchise nyitódarabja is a Sikoly-filmek generálta slasher-újhullám egyik képviselője, melynek ugyan volt egy, a címben frappánsan rögzített izgalmas premisszája, de a banális forgatókönyvnek hála nem sokat kezdtek vele a készítők.
Készült neki folytatása és paródiája, nem is egy (bár a paródia valójában csokorba szedi a tinislashereket), sőt előrukkoltak egy sorozattal is 2021-ben, de ezek már nem arattak akkora sikert a Horrorra akadva-filmeket leszámítva, mint a jól időzített első rész. Ha az időzítést vesszük alapul, akkor kijelenthető, hogy a 2025-ös filmmel is remekül ráéreztek arra, hogy mi kell a népnek. Az utóbbi pár évben ugyanis az a tapasztalat, hogy egyre több slasher klasszikus kap rebootot vagy folytatást. Ennek a trendnek az egyik legismertebb példája a már előbb említett Sikoly-franchise, mely ugyan már 2011-ben is beköszönt, 2022-ben, majd 2023-ban ismét tiszteletét tette a mozivásznakon meglehetősen nagy sikerrel. Ide lehet még sorolni például a Végső állomást és a Halloweent is, de azért a Sikolyra érdemes jobban kitérni, mert a Tudom, mit tettél…-filmek inkább azt örökítették tovább. Legalábbis külsőségekben.
Az 1997-es filmhez hasonlóan itt is egy csapat fiatalt követünk, akik egy baleset szemtanújaként nem helyesen cselekszenek, majd elhatározzák, hogy ez örökre hétpecsétes titok marad. Ám egy évvel később egy titokzatos kampós gyilkos a nyomukba ered, aki először fenyegető levelek formájában, majd kampójával adja tudtukra, hogy az életük veszélyben van.
Az új Tudom, mit tettél tavaly nyáron úgy akar trendi lenni, hogy van benne egy true-crime podcastes csajszi (Gabriette Bechtel), aki elkezd a főhősökkel nyomozni a gyilkos és az áldozat valódi kiléte után. Mennyire 2025, igaz? Iróniát félretéve: ez a film egy ugyanolyan lusta módon megírt slasher, mint a 97-es, csak itt még az érdekes alapötlet gondolata sem született meg, hiszen ez egy reboot/folytatás. Ettől persze még lehetne a maga módján szórakoztató, ha nem lenne minden szereplő idegesítő vagy szimplán totál feledhető (ezen Jennifer Love Hewitt és Freddie Prinze Jr. visszatérése sem ment sokat). A gyilkos felfedése és motivációja ugyancsak hagy kérdéseket maga után, de a spoilerek mellőzése végett maradjunk annyiban, hogy felemás érzések maradtak bennem a motivációkat illetően.
A 2025-ös filmről ennyit. A végére még egy pár gondolatot érdemes megjegyezni ezzel a franchise-zal és a hasonszőrű slasherekkel kapcsolatban. A Sikoly és a Végső állomás azért működik jobban, mert míg az előbbi a humort és a horrort vegyítve reflektál a műfaji klisékre, addig az utóbbi misztikumot teremt, ami inkább a 70-es, 80-as évek hasonló filmjeire volt jellemző. Ezzel szemben a Tudom, mit tettél…-filmek a két szék helyett a padlóra esnek. Se nem viccesek, se nem kiszámíthatatlanok. Ha trancsírozni kell, akkor még csak-csak működnek, de ennél azért egy puszta szórakoztatásra szánt tucathorror is képes többet adni.
