Június 12. és 15. között 96. alkalommal kerül megrendezésre az Ünnepi Könyvhét. A fő helyszín Budapesten a megszokott Vörösmarty tér, Vigadó tér és a Duna-korzó triója lesz, de az ország több pontján, többek között Székesfehérváron, Veszprémben és Debrencenben is lesznek kitelepülések. A korábbi rendezvényekhez hasonlóan ezúttal is számos dedikálásra, rengeteg standra és még több programra számíthatnak az érdeklődők négy napon keresztül. És mi is kivesszük a részünket belőle.

A legnagyobb kiadók is képviseltetik magukat a fővárosi forgatagban, szerkesztőségünk három tagja, Kovács Gergő, Jasinka Ádám és én, Szabó Dániel pedig mindenképpen ki fogunk látogatni átélni a könyvfesztivál hangulatát és köteteket beszerezni. Az árkötöttségi törvény persze belerondít majd a könyvhétre igyekvők hangulatába, mivel az egy éven belül megjelent portékokra nem adható több, csak 10% kedvezmény. A korábban megjelent kiadványokra viszont nem vonatkozik a szabály, így akinek 2024 előtti címek is lapulnak a kívánságlistáján, az számíthat leértékelésekre.

Három szerkesztőnk összeszedte, hogy miket fognak nagy valószínűséggel beszerezni a 96. Ünnepi Könyvhéten, de nem a korábbi évek felhozatalából válogattunk, hanem kifejezetten azokra az újdonságokra fókuszáltunk, amiket májusban és júniusban dobtak piacra. Az alábiakban az ő beszámolóikat, és válogatásaikat olvashatjátok különféle stílusban.

Jasinka Ádám

Amikor tavasszal megfáztam, és május elsejétől két héten át itthon voltam, volt annyi időm, hogy végre megcsináljam, amivel régóta kacérkodom, azaz listába szedjem a könyveimet. Kiderült, hogy a legtöbb könyvet Szabó Magdától halmoztam fel, a kiadók versenyét az Agave nyerte, és hogy sokkal több még el nem olvasott kötet van a polcokon, mint azt hittem.

Folyamatos az utántöltés, hiszen mindig vannak új kiadások, most kapok kedvet régi kedvencekhez és a Vinteden pár ezer forintért szinte mindent megtalálni. Épp ezért nem kellene most új könyvekre költenem, de aki hasonló cipőben jár, mint én, az nem fog tudni ellenállni a könyvheti újdonságoknak.

A kívánságlista állandóan frissül és változik, olyan címek vannak rajta, mint a The Romance Book Club, aminek hamarosan jön a folytatása magyarul és a borítója nagyon klassz, vagy említhetném Ragnar Jónassont is, aki már nem az első könyvével jelentkezik, én viszont régóta halogatom a Sötétséget. De nemcsak ilyen adósságokat törlesztek, hanem beszerzek majd újdonságokat is. Íme, miket.

Sarina Bowen: The New Guy – Az új srác (Könyvmolyképző)

Sarina Bowen a kedvenc romantikusregény-íróm, aki remek meleg könyveket ír. Szórakoztatók az írásai, van bennük kellő feszültség és drama, meg persze romantika és happy end, minden amit egy könnyed olvasmánytól vár az ember. Írt már társszerzővel, de egyedül is, a stílusa nekem mindenhogy tetszik, így egyértelmű, hogy legújabb könyvét is megveszem.

You Yeong-Gwang: Az esőpiac (21. Század Kiadó)

Az esőpiacnak a borítója vonzott, a történetleírás pedig megfogott. A korai író története azt a témát boncolgatja, amivel nincs ember, aki ne játszadozott volna már: mi lenne, ha más életet élhetnék? Nem is nagyon olvastam tovább a fülszöveget, nehogy bármi más kiugorjon, de már ennyi is elég volt, hogy bele akarjak merülnie ebbe az ígéretes történetbe.

Hvang Borum: A könyvesbolt (Európa Kiadó)

Megleptésemre két dél-koreai könyv is listára került idén, és mindkettőnek a borítója vonzotta a tekintetemet. A történet hasonló, itt is az újrakezés lehetősége kerül a fókuszba, hiszen a főhös besokall, otthagyja korábbi állását, beadja a válási papírokat és megnyitja álmai könyvesboltját. Békéra, nyugalomra, lassú életre vágyik, és ebben azt hiszem, sokan tudunk osztozni.

Kovács Gergő

James Islington: A sokaság akarata (Agave Könyvek)

Mindig nagy igény van olyan féltégla fantasykra, amelyek képesek teljesen beszippantani és élő-lélegző világot teremteni. Ezzel az ígérettel kecsegtet James Islington regénye is, amely az utóbbi években szájhagyomány útján nőtte ki magát nemzetközi kedvenccé. Az olvasók rajongása végül oda vezetett, hogy mára egyesek már a következő Pierce Brownként hivatkoznak a szerzőre. A regény világában a társadalmi rendszer a szó szerinti akaratra épül: az emberek erejét és szellemi energiáját hierarchikus rend szerint szívják el a magasabb rangúak, ami nemcsak a mágiarendszer, de az egész világkép központi mozgatója. Főhőse, Vis, elsőre a rendszer mintapolgárának tűnik, a báránybőr alatt azonban bosszúszomjas ifjú. Azzal a szándékkal akar felkapaszkodni az Akadémia ranglétráján, hogy titkokat leplezzen le, és megváltsa a világot az uralkodó osztály mételyétől. A közel 820 oldalas magyar kiadás igényes, keménytáblás formában érkezik, mi pedig nagy várakozással tekintünk elébe.

Rachel Harrison: Fekete bárány (Agave Könyvek)

Rachel Harrison neve egyre ismerősebben cseng az amerikai horrorrajongók körében, és most végre itthon is bemutatkozik a Fekete bárány című regényével. A történet főszereplője, Vesper Wright évekkel ezelőtt hátat fordított mélyen vallásos családjának és mérgező, zárt közösségüknek, most viszont kénytelen visszatérni a családi farmra egy esküvői meghívó miatt. A felszín alatt azonban naná, hogy sötétebb dolgok mozognak, a múlt elfeledettnek hitt darabkái pedig elkezdenek kimozdulni a helyükről. A külföldi értékelések szerint az írónő egyet jelent a „komfort-horrorral”, más szóval egyszerre borzongat és szórakoztat. Aki szereti a bizarr családtörténeteket és a cinikus narrátorokat, az biztosan élvezni fogja ezt a különös hangulatú, modern gótikus történetet.

Grant Morrison, Frank Quitely: All–Star Superman (Gabo)

Bár technikailag csak a Könyvhét után kerül a boltokba, nem hagyhattam le a listáról Grant Morrison és Frank Quitely korszakos Superman-történetét, az All-Star Supermant. Ez az a kötet, amit a képregényrajongók hosszú évek óta várnak magyarul, és amely méltán emlegethető minden idők legjobb szuperhőstörténetei között. A koncepció viszonylag egyszerű: Lex Luthor megmérgezi az Acélembert, akinek egy éve marad hátra a teljes leépülésig, és hogy beteljesítse örökségét. A tizenkét részes sorozat ennek az utolsó évnek a krónikája. Nem csoda, hogy James Gunn is az új Superman filmje legfőbb ihletői között tartja számon Morrison történetét, hiszen arra keres válaszokat, hogy hogyan lehet megőrizni az emberséget és a jóságot egy olyan világban, amely gyakran mindkettőhöz méltatlannak bizonyul. Ráadásul könnyen megszerettetheti Clark Kent figuráját azokkal is, akiket eddig hidegen hagyott az Acélember.

Szabó Dániel

Sarah Beth Durst: Bűbájok boltja (Agave Könyvek)

Valószínűleg én vagyok a “cosy fantasy” műfaj egyik legnagyobb hazai rajongója, a kedvencem pedig a Legendás latték. Türelmetlenül vártam már, hogy újabb finomsággal bővüljön ez az alzsáner, és legnagyobb megelégedésemre az egyik legjobban szeretett kiadóm, az Agave rukkolt elő egy ígéretes címmel. A Bűbájok boltja külföldön nagy sikernek örvend, és nem nehéz belátni, hogy miért: egy mesésen idilli történet lopott varázskönyvről, váratlan barátságokról, rengeteg lekvárról és egy, a dzsemnél is édesebb szerelemről. A borító is gyönyörű, ráadásul a kötet élfestett, így egy csoda kellene hozzá, hogy ne a Bűbájok boltjával a táskámban távozzak a könyvhétről.

Mark Lawrence: A könyv, amit nem fogott a tűz (Fumax)

Mark Lawrence Széthullott birodalom-trilógiája a fantasy megkerülhetetlen darabja és egyben valószínűleg a szerző magnum opusa is. Legújabb művével azonban kicsit másfelé nyit. A főhős olyasvalaki, aki egész életét egy nagyvárosoknál is hatalmasabb könyvtár fogságában élte le, és amióta az eszét tudja, azon töri a fejét, hogyan szabadulhatna ki. Végül egy rejtélyes könyv kerül a kezébe, amely segíthet rajta. Eközben a falakon kívül egy pusztalakó rabszolgasorsra jut és pont abban a városban köt ki, ahol a könyvtár áll. A premissza szerint Lawrence ezzel a kötettel egy új trilógiát indít el, amely egyszerre feszegeti a fantasy műfaj határait és lép túl időn, téren. Olyan nagyon mondjuk nem kellett a szerzőnek győzkődnie, már a könyvtáros koncepcióval megvett.

Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával (Gabo)

Denis Villeneuve napjaink egyik legizgalmasabb rendezője, az egyik következő projektje pedig a Randevú a Rámával adaptációja lesz. Arthur C. Clarke eredetileg 1973-ban megjelent regénye már igazi klasszikusnak számít, és azóta is töretlen sikernek örvend. A középpontban a címben szereplő űrhajó áll, amelyet a 22. században óriási sebességgel érkezik a Naprendszerbe, a kivizsgálására érkező asztronauták pedig azzal szembesülnek, hogy az emberiség első csillagközi látogatója különös tereivel, épületeivel és teremtményeivel számtalan titkot rejt. Régóta szeretném pótolni ezt a kultikus, Hugo- és Nebula-díjas művet, ráadásul az is érdekel, hogy mi fogta meg benne Villeneuve-ot. Szóval a Gabo nem is dönthetett volna jobbkor úgy, hogy kiadja a Randevú a Rámával-t átdolgozott fordításban, a legendás sci-fi szerkesztőként ismert Kuczka Péter utószavával.